Négy gyönyörű nő. Négy generáció. Anyák és lányaik. A 30-as évektől napjainkig.
Szubjektív történelem. Egy család története. A mi történetünk.
A Gardénia egy részleges családtörténet: négy generációnyi nő drámája ( Nő I, II, III és IV), közülük a legidősebb 1920-ban, lánya 1942-ben, az ő lánya 1962-ben, a legfiatalabb pedig 1982-ben született. Mind a négy nő keresi a boldogsághoz vezető utat; miközben végigélik a huszadik század szinte teljes történetét, összetett viszonyaikra is fény derül; anya és lánya, nagyanya és unokája, dédanya és dédunokája között, ahogy elérünk a mába. Az írónő nagyon pontosan tárja elénk a generációk közötti kommunikáció nehézségeit, leszámol minden romantikus képzettel a nőkről; az egész darabot sajátos, metszően ironikus női humor ugyanakkor mélyről fakadó szeretet hatja át. Mindemellett bátran és éleslátóan boncolgatja a női alkoholizmus kérdését. Miként befolyásolják a női figurák viselkedését az örökölt hajlamok és a tanult viselkedésminták? Függetleníthetik-e magukat mindenkori szociális körülményeiktől? Kitudják-e vonni magukat hősnőink a családi hagyományok-beidegződések kényszerei alól? Többek között ezekre a kérdésekre is keressük majd a választ előadásunkban.
A darab fókuszában működésképtelen és feldolgozatlan anya-lány kapcsolatok állnak, a szerző több modellen keresztül mutatja be a szülő gyerek viszony lehetséges buktatóit, kudarcait. Előadásunkkal szeretnénk elősegíteni, hogy a fiatalok nyíltan nézzenek szembe a darab által fölvetett problémákkal; generációk közötti feszültség, kommunikáció képtelenség.
Szeretnénk a fiatalok figyelmét arra is ráirányítani, hogy az időben megtörténő nyílt konfrontáció, a múlt sérelmeinek és gondjainak az egyértelmű tisztázása kiindulópontja lehet szülő és gyerek között egy új minőségű, felnőtt-felnőtt viszonynak, amelyre már egy egészen másfajta kommunikáció és érintkezési forma lesz jellemző.
A rendező ajánlója:
Az előadás személyes monológokból, “áriákból” és kettős, hármas, négyes jelenetekből, duettekből, tercettekből, kvartettekből áll.
A személyes, de mégis visszatekintő, magukat és életüket elemző dokumentumszerű szövegekből hirtelen belezuhanunk a múlt egy-egy jelentős pillanatába.
Így rajzolódik ki egy tipikus 20-ik századi családtörténet. Nők története. Nekik állít emléket, róluk beszél kegyetlenül, és mégis szeretettel és sok humorral a darab és az előadás.
Mivel a szerző instrukciója, hogy négy nagyjából egyidős színésznő játssza a szerepeket, és a szerkezeti felépítés miatt is, a kamaraopera formát választottam az előadás hátterének.
Egy prózában elhangzó “operát” fognak látni a nézők zongorakísérettel, ahol a szöveg zeneként működik, és ahol a “dallamok” nagyon ismerősek számunkra, mindannyian énekeltünk már részleteket belőle, anyánkkal, vagy lányunkkal, a konyhában vagy a nagyszobában.
A négy színésznő, négy világhírű operaénekesnő. Figuráik, az “általuk énekelt szerepek”, anyáink, hősökké válnak, kiemelődnek, bekereteződnek, és nem öregszenek. Mert ahogy nagymamám mondta, egy nő haláláig nő marad.
A K. V. Társulat 2011 november 26-án tartotta Elzbieta Chowaniec: Gardénia c. művének magyarországi ősbemutatóját a Thália Színház Új Stúdiójában, a jubileumi, 10. Kortárs Drámafesztivál nyitó előadásaként. A bemutató óta játsszák az előadást a Tháliában, a győri Vaskakas Bábszínházban, színházi nevelési programjuk részeként pedig vidéki és fővárosi középiskolákban. 2012-ben POSZT Off programja keretében a pécsi Zsolnay Negyed E78 Stúdiószínpadán volt látható a Gardénia. 2012 október 28 és 30 között erdélyi turnén vettek részt; a tordai Ratiu Centrum a Demokráciért - Centrul Ratiu pentru Democratie (CRD) meghívásának eleget téve 4 alkalommal mutatták be Gardéniát Tordán illetve Kolozsváron.
